fókusz története

a másnap:

amikor felkettem már osztották a regeli zabot . itt még a zabnak is más íze volt ,finomabb. az öreg gondozó csak nevetett rajtam ,hogy mijen mohón eszem. hát igen de nagyon éhes voltam . mire felészleltem már el is fogyott .az öreg csősz vezetőszáron kivitt egy körkarámba. nagyon fáztam hideg volt , a többieken nem látszott hogy fáznának, bár rajtuk már jócskán volt szőr.én eddig mindig boxban voltam és nem kint úgyhogy még nem növesztettem szőrt, de lehet hogy ez atól is függöt hogy én eddig az alföldön laktam és ott melegebb volt. a nap további órái igy teltek,a körkarámban inbolyogtam jobra-balra egyszer csak begördült a fekete autó.kiszált belőle az a lány. tudtam hogy hozzám jöttek. hoztak nekem egy tucat répát, már nincs olyan jó íze a répának mint nyáron de nekem akkor is nagyon jól esett. ott volt velem egy darabig. tanított egy új játékot az a lényege hogy utána kell mennem amikor ő elfut először nem értettem hogy mit is kell csinálni aztán rájöttem. mikor már besötétedett bevitt engem a meleg boxba. teljesen átfagytam, de legalább már nem fagyoskodtam kint. lassan átjárt a meleg. a lány még ott volt velem egy kis ideig aztán puszit nyomott az oromra és elment .már nagyon sötétt volt kint .megkaptuk az esti zabot és szalmát majd leoltották a vilanyt és mindenki szépen lassan elaludt . tudtam hogy jó hejen vagyok és hogy szeretni fogom ezt a helyet csak még meg kell ismerkedni a többiekkel.

hétvége

(szombat)
lejött hozzám megint az a lány szerintem ő az új gazdám még furcsa egy kicsit hogy  nem látom a családom de nem olyan rossz nagy fiú vagyok már vagyis annak érzem magam hiszen még csikó vagyok de nem baj nagynak kezelnek. kivitt engem a karámba. kicsit játszottunk aztán kihordott nyerget, kantárt és még sok mindent .munka jött ,felnyergelt. lovagoltunk egy kicsit úgy kb egy órát . aztán lenyergelt és bevitt, megpaskolt ,látszott rajta hogy megvan velem elégedve. örültem neki hiszen minden erőmet beleadtam hogy megfeleljek. sokáig ott volt velem regeltől még be nem sötétedett . jól éreztem magam vele .aztán megint jött a vacsora és a pihi.

(vasárnap)

megint eljött olyan boldog vagyok de most ittvan vele egy barátnője is. megfogott engem a gazdim és kihozott de amikor kiértem mögöttem patakopogást hallottam amikor hátranéztem megláttam egy gyönyörű kancát ő volt a vezér kanca az egész csapatban sajnos ez azt jelentette hogy nem lezsünk túl jóban .de én azért reménykedtem. kikötötek minket a körkarám széléhez ott amikor közelebb mentem volna sunyított úgyhogy hanyagoltam.lecsutakoltak és felnyergeltek mindketőnket kivittek hátra minket egy dimbes-dombos helyre.először csak sétáltunk meg ügettünk bemelegítés képpen aztán vágtáztunk olyan jól esett vágtáztam volna még nagyon sokáig de a gazdim leakart álítani de nem hagytam magam, utána eszembe jutott mire tanítottak megáltam, a gazdimból csak úgy üvöltött hogy haragszik rám de nem csinált semmi elszégyeltem magam és ezután már jól viselkedtem, bár az árokugrás nem nagyon ment.nagyon tetszeni akartam szaharának (igy hívták a kancát) és kezdett velem megbékélni egész jól öszebarátkoztunk.a nap további perceit együtt töltötük igy négyen jol elszórakoztunk, nagyon sok répát kaptunk és én egy kis karalábét.aztán lecsutakoltak minket és bementünk aludni végre van egy barátom habár ő még nem igy néz rám de nem baj nem zavar majd még öszeszokunk egy kicsit. 

további:

a további napok igy teltek lejött hozzám ,lovagoltunk semmi extra. amikor egy szombaton egyszerre töb  barátommmal kötöttek ki a karmához. furcsa volt most 5 barátommal együtt nyergeltek ,eddig még sose voltunk ijen sokan kint egyszerre.azt hittem most is megyünk a karámba ,amikor a kapu felé húzta a gazdim a számat. amióta itt vagyok még sosem mentünk arra. a többiek kinevettek , mert nagyon izgatott voltam. kinyilt előttem a nagy vaskapu kicsit megtorpantam.a többi ló hangos horkantással jutalmazta a félelmen,kicsit elszégyeltem magam de a gazdám megveregette a nyakam és rögtön jobban éreztem magam .egyenesen kimentünk az aszfaltra egy rövid szakaszig mentünk rajta ,amikor földútra fordultunk le . fogalmam sem volt hogy merre fogunk menni de nem is volt baj mert tudtam hogy a gazdim vigyázz rám. sokáig csak léptünk és ügettünk amig egy kissé meredek dombhoz nem értünk. anyitt halottam csak hogy a többiek izgatottan kaparják a földet. nem tudtam mi következik amikor hirtelen megláttam hogy a sorelső vágtába ugrik be . én is jelet kaptam .olyan jó volt kis lassú vágtázni felfele parton .a tetejére érve  viszza ügetésbe majd lépésbe.bevártunk mindenkit ami nem volt valami nehéz mert mi voltunk az utolsók . ügettünk egy kicsit amikor egy óriási vetésre értünk. puha volt a föld olyan "omlós".éreztem hogy ebbe meg tudok kapaszkodni nagyon vártam az ujjabb vágtát amikor már patanásig feszültek mindenkiben az idegek hogy mikor mehetünk már mindenki egyhangú "álj" parancsot kapott. a többiek tudták mi következik én még nem csodálkozva néztem végig mindenki csak előre nézett sunyítva. felsorakoztunk . belemarkolt a sörényembe  gazdim és csak anyitt mondott hogy:"akárhol is végzünk én büszke leszel rád". akor mind egyszerre parancsot kaptunk az ügetésre nem sokat ügettünk egy ütemet majd vágta éreztem hogy nem fog viszza aztán megértettem . mindenki úgy futott mintha az élete mulna rajta . kis idő mulva döbentem rá hogy ez egy verseny. nagy hátrányal az utolsó helyet zártam, de lassan ahogy elkezdtem gyorsítani leelőztem a többieket akiknek az arcán most a gúnyos mosoly helyén csak meglepődés látszott.lehagytam majdnem mindekit csak a vezért nem Szaharát. jól tudtam hogyha megelőzöm tiszteletet nyerek de nem tudtam .ő nyert, kicsit több mint 2 lóhosszal."nem baj majd legközelebb nyerünk" súgta a fülembe a gazdám amelytől elöntött a melegség és a büszkeség. lassanként mindenki megérkezett és elindultunk haza . amikor egy kicsit leejtős parton mentünk hirtelen túl közel mentem az egyik szürke lóhoz Hencihez aki haragudott rám mert eddig mindig ő volt a második, horkantott egyet és hátrarúgott. nem engem hanem a gazdám lábát kapta el ,ami nem lehetett olyan kelemes mert Henci meg volt patkolva.kicsit álltunk ő leszált és leült a földre .a föld hideg volt hiszen megfagyott . nem látszott rajta hogy hararagszik Hencire ezt kicsit furcsáltam is. nem telt bele sok idő és viszaült rám mosolyogva . hazafelé nevettek ,beszélgettek egyáltalán nem volt dühös. amint hazaértünk éreztem hogy mindenki minket néz . ettől egy kicsit vezérnek éreztem magam ,de ez csak addig tartott míg meg nem botlottam egy kőbe. kikötöttek minket a karámhoz ,lenyergeltek és bevittek a boxba .nagyon sok jutalmat kaptam a gazdimtól , aminek persze jobban örültem mint bárminek. ezután még ott volt velem egy kicsit majd kiment a barátnőjével segíteni . úgy kb egy óra mulva viszajött jobb oldalán az anyukájával, elköszönni jöttek visza. megsimogattak és lassan elindultak kifelé. bezárult a nagy  ajtót . a mai nap után emelt fővel járhatok majd mindenki előtt, és végre nem úgy szólítanak majd ,hogy"az újonc" hanem úgy,hogy :"aki majdnem legyőzte a vezetőt".

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat